Sokan emlékezünk az Angyalok és démonok című filmre, amiben megjelent az a bizonyos antianyag. A valóságban a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) foglalkozik a témával. Az 1954-ben alapított kutatóintézet Genf közelében, Svájcban található meg, de jelenleg 23 tagállam szakemberei vesznek részt az ott zajló kutatásokban, felhalmozva és felhasználva olyan tudást, amit a mai kor embere aligha értene meg a maga tudományos formájában.
Részecskefizika a javából- Mire jó az antianyag?
A CERN fő célja a részecskegyorsító technológiák fejlesztése és a részecskefizika területén történő előrelépés. Az 1960-as években kezdték meg, majd 1990-ben fejezték be a Nagy Hadronütköztető építését, ami világszinten a legnagyobb részecskegyorsítónak számít. A részecskék egymással történő ütköztetése során azoknak alapvető szerkezetét vizsgálják, s végső soron arra keresik a választ, hogy miként keletkezett a világegyetem.
Az antianyag létezik!
Az antianyagban az atomot az általános iskolából jól ismert proton, neutron és elektron helyett antirészecskék, vagyis antiproton, antineutron és pozitron építik fel. Ha közönséges anyaggal találkozik, akkor megsemmisül mindkettő és energia szabadul fel. Elsőként a CERN-ben hoztak létre antianyagot, méghozzá 1995-ben. Közérthetően úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az antianyag nagyon hasonlít minden más anyagra, ami körülvesz bennünket, ám az a fontos különbség, hogy részecskéi ellentétes elektromos töltéssel rendelkeznek. Bár apróságnak tűnik, de a következmény már kicsit sem az. Ha ugyanis egy részecske és az antirészecskéje találkozik, akkor megsemmisítik egymást. A CERN tudósai azt is vizsgálják, hogy a felsorolt különbségen kívül létezik-e más is. Az már többek között kiderült, hogy az antianyagra is hatást gyakorol a gravitáció.
Mire jó az antianyag? Megoldhatja az energiahiány problémáját?
A jövőben az antianyag az energiatermelés folyamatában kiemelt jelentőséggel bírhat. Egy gramm antianyag egy atombomba erejének megfelelő energiát szabadít fel. Az energetikai hasznosítás problémája jelenleg a tárolás megoldása. Ahogy az antianyag és az anyag részecskéi találkoznak, energia szabadul fel, ám az igazi kihívás ennek az energiának a tárolása. Mindez nagy költségekkel jár, és a technológia kidolgozása további kutatásokat és fejlesztéseket tesz szükségessé.
